KOVÁCS ANDRÁS FERENC
MACKÓNÓTA

Jó mackóhoz illőn én is
csak várom a tavaszot –
táncos talpam beledermedt,
míg a hegyen havazott.

Úgy aludtam barlangomban
durmolgatva, mint a tej –
azt álmodtam, hogy csiklandoz
pimaszul egy hópehely...

Ami kevés mézem maradt,
béfagyott a csöbörbe,
míg álmomban a Tél apó
bajuszomat pödörte...

Jó mackóhoz illőn lomhán
csak a tavaszt lesem én,
mert az morcos mackólelket
melengető esemény!