30 ÉVES A SZIVÁRVÁNY
SZIVÁRVÁNY, 1981. április, 14. oldal
 
Február hónapban, amikor Kukucsi még a legmélyebben aludt, nagy öröm ért engem. Több kedves barátom, aki februárig diktált levelet küldött nekem, saját kezűleg írt levélben köszöntött. A legtöbb elsős sólyom-barátom nekem írta első levelét. Hát ez volt az én nagy örömem.
Más öröm is ért.
Egyik estefelé eljött hozzám Madár. Azt mondta: Csipike, a testvérkéim köszönik szépen. Mit, ugyan biza? – kérdeztem. A madáretetőket – mondta az én Madár barátom, és megsimogatta a kalapomat a csőrével. Kiderült, hogy mindenfelől szálltak hozzá madarak, hogy megkérjék, köszönje meg a sok jó madáretetőt, amelyet az én felhívásomra állítottak a kis barátaim. Hát ez nagyon jólesett. De ne higgyétek, hogy hiú a természetem: tudom, a dicséret elsősorban Titeket illet, mindazokat, akik hallgattatok a kismadarak általam továbbított kérésére, és nem sajnáltátok a fáradságot, hogy ellássátok kis barátainkat a kemény téli időben. Mert biz a madárkák nem alusszák át a telet, mint Kukucsi. Hanem igenis ébren vannak, és csivitelnek, mint az én barátaim, a gyerekek. Éppen ezért én most szépen köszönöm, amit a madarakért tettetek, és tesztek ezután is. Ősztől jobban megszervezzük a munkát: Novemberben közöljük majd mindazoknak a címét, akik madáretetőt állítottak, hogy a madárkák hamar rátaláljanak a terített asztalra.
Melyhez hasonló jókat,
CSIPIKE
RUSZ LÍVIA rajza
www.napsugar.ro

50 éves a Napsugár

30 éves a Szivárvány

© Napsugár Kiadó, Kolozsvár, 2010–2021