|
SZIVÁRVÁNY, 1980. április, 15. oldal
Valami nagyon szépet írnék Torockóra Simándi Ibolya tanító néninek és első osztályos tanítványainak, akik már február 11-én alá tudták írni a nevüket, vagyis: Hercze Tündének, Móricz Ildikónak, Pap Erzsébetnek, Simon Lacinak, Szabó Gizinek, Vaszinka Sárinak, Vernes Attilának és Zsakó Annamáriának. Kértem Kukucsit, mondjon valami szépet, és ő azt tanácsolta, írjam nekik azt, hogy „mivelhogy” – mert ez a legszebb szó a világon. Hát ilyen barátom van nekem. A szerkesztő bácsik-nénik azt mondták, törjem a fejem, az én dolgom. Törtem, és eszembe jutott: Sétáljatok ki a Székelykő oldalára, szedjetek egy-egy csokor ibolyát magatoknak és egy-egy szép csokorral a Tanító Néninek. Ezt én küldöm. S köszönöm szépen a gyönyörű mese-rajzokat is.
Pakucs Tamásnak, a szentivánlaborfalvi óvoda rendes látogatójának is köszönöm a levelét-rajzát, és ugyanezt üzenem Farkas István első osztályosak Kézdiszentlélekre és Csoma Anninak Vlahicára. Igaz, ők nem küldtek rajzot, de lehet, hogy küldtek, csak Kukucsi kilopta a borítékból, és megette. Irigységből.
Külön dicséret Leopold Andrisnak Szilágysomlyóra. Olyan szépen ír és olyan hibátlanul, hogy még én is irigylem, pedig én nem is írok, csak olvasok és diktálok, mégpedig levelet a Szerkesztő Bácsinak.
Melyhez hasonló jókat,
CSIPIKE
RUSZ LÍVIA rajza
|
|