MAJTÉNYI ERIK
Április

Csorog az eső,
pókfonál,
csorog az eső,
majd eláll.
Szellő a felhőt,
rajta-rajta,
nógatja, űzi,
ostorral hajtja.

Virít a virág
virágzó kedve,
moccan a falevél,
sütkérezne,
moccan a labda,
gurulna már,
labdázó lányokra,
fiúkra vár.
Ki mondja meg, hogy
hány esőcsepp
veri a csuromvíz
háztetőket?
Akárhány koppan,
mind fölszárad
ostorhegyén a
napsugárnak.

Aranyossi György rajza