Márciusi napfény lobban,
fölragyog az ablakokban.
Kibúvik a napmelegre
a kerékpár meg a medve.
Mackó úrfi hetykén sétál,
útra készül a kerékpár,
vidám útra, hosszú útra,
magától is elindulna.
De még nem engedi Gyurka,
a tömlőket jól felfújja,
megtörölgeti a vázat,
olajozza a csapágyat.
|
Azt akarja, hogy tündöklő
fényes legyen minden küllő,
ha már a nap oly szépen süt,
mért ne ragyognának együtt.
Már eleget aludt télen,
mint mackó a barlangmélyben,
hadd induljon – s vele Gyurka,
hosszú útra, vidám útra.
|
