Tamás Mária Vízierő
Alig buggyan fel a forrás,
máris hosszú útnak ered.
Nagy utat tesz, amíg tóvá
kerekülnek a vízszemek.
Alig buggyan fel a forrás,
máris a sziklának esik,
addig üti, pattogtatja,
míg kaviccsá repedezik.
Gyorsan nődögél a vad víz,
a köveket völgybe hordja,
s hetvenkedő legényekként
szálfákat visz a folyóra.
Képzeld, mennyi ereje van:
elsodort már falvakat is,
amikor még meder nélkül,
tág mezőkre ment a vad víz.
|

De most medret, gátat szabnak
a féktelen, gyors erőnek;
csendesítik, megtanítják
dolgozni a jövendőnek.
|