Jó tanítóm, sok barát,
tábla, aktatáska,
zajos tízperc, tanítás –
szép viszontlátásra!
Meleg nyár van, süt a nap,
szinte lángra lobban,
csobban a víz, csalogat
úszni a habokban.
Zúg a fenyves odafönt,
jól fog most az árnyék.
Ott üt sátrat táborunk,
hol senki sem járt még.
|
Zizeg, érik a kalász...
gyöngyszeme ha sárga,
míg aratják, segítek,
több legyen a zsákba’.
Persze, cserben nem hagyom
barátom, a könyvet:
nap nap után olvasok –
tudjak minél többet.
S hogyha csengve hív az ősz,
találkozunk ismét:
tarsolyomba gyűjtsem a
számok, betűk kincsét.
|